A DEAC ERSTE Ligás együttese március 17-én játszotta idényzáró mérkőzését, majd a következő héten sor került a sikeres szezon méltó megünneplésére is. Ezután már gyorsan kiürült az öltöző, az egyéni edzésprogramokkal a zsebekben nyári szünetre rajzottak ki a Debreceni Egyetem csapatának játékosai.

DAVID MUSIAL jó kapitányhoz illően utolsóként hagyta el a parancsnoki hidat, de hazatérése előtt még vállalkozott egy idényzáró gyorsmérleg elkészítésére.


- Ha jól emlékszem, az egyik negyeddöntős meccs után nyilatkoztad; ha a szezon kezdetén valaki azt állítja, hogy az idény végén a négyes döntőbe jutásért fogunk játszani, annak veszel egy üveg bort. Ezek szerint nem számítottál ilyen kiemelkedő eredményre?

D.M.: Ha az egyéni várakozásaimat veszem számba, akkor azt mondhatom, hogy hasonló eredményben gondolkodtam. Ám egy edző számára csakis az a cél fontos, amit a csapatával képes elérni. Nálunk pedig egy új csapatot kellett felépíteni, senki sem tudhatta pontosan, mi sül ki ebből. Ha túlzott elvárásokat támasztok, azzal túl nagy terhet pakolok a játékosaim vállára. Beszéd helyett inkább dolgoztunk, annak az eredménye a kiváló szereplés.



- A DEAC remekül kezdte az alapszakaszt. Mekkora szerepet játszott ebben az a tény, hogy az ellenfelek nem ismerték és talán egy kicsit alá is becsülték a mieinket?

D.M.: Ez igaz, de csak részben. A szezon kezdetén sokan nem hittek abban, hogy meghatározó csapat lehetünk az ERSTE Ligában, ám az első győzelmek után, amelyeket erős csapatokkal szemben gyűjtöttünk be, már jóval komolyabban vettek bennünket.


- A pályán kívülről sokaknak úgy tűnt, hogy a csapat tudatosan stílusos, közönségszórakoztató hokira törekszik, kevésbe játszik arra, hogy a kapu előtti tumultusokból, csapkodva, tuszkolva szerezzen gólokat. Így akartad, vagy mindez a játékosállomány összetételéből, képességeiből fakadt?

D.M.: Az én játéktervem nem túl bonyolult, azt kívánom meg a játékosoktól, hogy játsszanak egyszerűen. Soha nem próbáltam ilyen, vagy olyan stílust ráerőltetni a társaságra; azt játszottuk, ami a legjobban feküdt a csapatnak. Mást egyébként sem lehet tenni, amikor a feladat egy teljesen új gárda felépítése.


- Szerinted melyek voltak a mieink fő erősségei?

D.M.: Mi mindig a jó csapatmunkával és a kiváló hozzáállással nyertük meg a meccseinket. Nem olyanfajta együttes vagyunk, akik azért nyernek, mert egy vagy két ember extrát teljesített, nálunk mindig a csapatmunka győzött!


- A közönség úgy ismert meg, hogy nem vagy kiabálós, kukát borogató vezetőedző. Te hogy látod?

D.M.: Néha kiabáltam, amikor arra volt szükség. De ez valóban nem az én stílusom, az ilyen viselkedést nem tartom megfelelőnek. Egy biztos, mindig úgy beszéltem a játékosokkal, ahogyan az adott szituációban kellett.



- A magyar bajnokság 3. helyén végeztünk, ami örömteli, de nagyon magasra tettétek a mércét. Hogy látod, mi módon lehet ezt túlszárnyalni a jövő szezonban, lehetséges-e egyáltalán?

D.M.: A következő szezon minden csapat számára nulláról indul, nyilván a miénknek is. Még nem látom pontosan, kik maradnak a játékosok közül és ki akar elmenni, többekkel is tárgyalásban vagyunk. Ha valaki elmegy, a helyére az elérhető legjobb játékost fogjuk szerződtetni.


- Szerinted mely csapatrészeket szükséges megerősíteni a következő szezonra?

D.M.: Természetesen minden csapatrészben fejlődni kívánunk, de elsősorban mégis a védekező szekciót kell megerősíteni. Valamennyi játékosnak megvoltak és meglesznek a feladatai védekezésben és a támadásban egyaránt, elsősorban ezeket kell mindenkinek – lehetőleg hiba nélkül – elvégezni úgy, hogy a legtöbbet tudjunk a kapusainknak segíteni.


- Elég sok olyan gólt kaptunk, amelyeket a kapu előtti térből szereztek…

D.M.: Ez igaz, de az esetek túlnyomó többségében a helyzetet megelőző hiba nem a kapu előterében történt.


- Mennyire voltál elégedett a fiatal játékosok teljesítményével? Milyen szerepet kaphatnak a 2019-20-as szezonban?

D.M.: Minden fiatal játékos megkapta a lehetőséget a bizonyításra, szezon közben is gyakran elbeszélgettünk velük. A célunk az, hogy a jövő szezonban megtartsuk azokat a fiatalokat, akikben megvan a szükséges potenciál.



- A szezon vége felé szinte varázsütésre életre kelt és fantasztikusan teljesített a debreceni szurkolótábor. Van még valami, bármi, amivel a jövőben segíthetik a csapatot?

D.M.: Nagyon örülök, hogy a szurkolók megtalálták a csapatot, rendkívül hálásak vagyunk azért, hogy eljöttek a meccseinkre és buzdítottak minket. Remélem, hogy a jövő szezonban is ott lesznek a lelátón és támogatnak bennünket.


- A szezon során végig úgy látszott, hogy mentálisan együtt van a társaság és ugyanezt szeretnénk látni a jövőben is!

D.M.: A mentális állapot és felkészültség kiemelten fontos, úgy a játékosok, mint a csapat szempontjából. Pozitív mentalitással könnyebben vissza lehet találni a helyes útra, ha idény közben valamilyen gond adódik. Ezért fontos, hogy jó karakterek legyenek az együttesben, ez lényeges szempont lesz az új igazolások esetében is.


- Nagyon sokra jutottál az első debreceni szezonodban. Mi lehet a cél a következő idényben?

D.M.: Egyéni célokat nem tudok megfogalmazni. A lényeg az, hogy csapatszinten legyenek reális célok, és minden nap, minden játékelem tekintetében egyre jobbak és jobbak legyünk.


- Mit tervezel a nyári időszakra és mikor érkezel vissza Debrecenbe?

D.M.: Amikor hazaértem, remélem, hogy a házat ugyanott fogom találni, ahol a múlt nyáron hagytam. Míg távol vagyok, addig is napi kapcsolatban leszek a stábbal, már most készülünk a szezonkezdésre. Ha nagyon unatkozom otthon, hamarább visszajövök, de júliusban mindenképpen.

=Müller Károly=